A magyar nyugdíjrendszer két pilléren nyugszik: az állami felosztó-kirovó rendszeren és a különböző nyugdíjcélú megtakarításokon. Cikkünkben ez utóbbit igyekszünk bemutatni, azt, hogy a nyugdíj-előtakarékosság mely formái léteznek hazánkban.
Magyarországon jelenleg az alábbi, az állam által is támogatott lehetőségek közül válogathatunk, ha nyugdíj-megtakarítás a cél:
nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla.
De vajon melyek a legjellemzőbb különbségek közöttük, illetve mik az előnyök és a hátrányok? Az alábbiakban összeszedtük a főbb ismérveket erről a három formáról.
Sokszor hallhatjuk, hogy a klasszikus felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer nem fenntartható, hiszen az elöregedő társadalmakban egyre kevesebb fiatalnak kell majd eltartania egyre több idős embert. A ma aktívan dolgozóknak ezért nem érdemes csak az állami nyugdíjra hagyatkozniuk, mivel ennek összege várhatóan egyre alacsonyabb lesz majd a fizetésekhez képest. Erre a problémára megoldás, ha a mostani dolgozók még időben megalapozzák saját időskori megélhetésüket nyugdíjcélú megtakarítások formájában.
Mivel bizonytalan, hogy 10-20 év múlva mire lesz elegendő az állami nyugdíj, ezért jó, ha nyugdíjba vonulás előtt jóval megkezdjük a nyugdíjcélú megtakarítást. De hogyan számolhatjuk ki, mekkora összeggel kell majd kiegészítenünk a nyugdíjunkat? Kalkulátor segítségével kiszámolhatod, hogy a jelenlegi nettó jövedelmed alapján mennyi nyugdíjra számíthatsz majd, és ez alapján hozzávetőlegesen meghatározhatjuk, mennyivel szeretnénk azt kiegészíteni.
Egyes kalkulációk szerint idős korukra akár több tízmillió forintos vagyont is felépíthetnek mindazok, akik időben elkezdik a takarékoskodást. (Borostyánkő járadékbiztosítás esetén 65 éves belépési életkor, élethosszig tartó járadékszolgáltatás 60 millió Ft egyszeri díj esetén a havi járadék 244.346 Ft)
A nyugdíj-előtakarékosság egy öngondoskodási forma, melynek célja az állami nyugdíj kiegészítése. Lényege, hogy az aktív dolgozók rendszeresen bizonyos összeget fizetnek be, melyek befektetésre kerülnek. Így idősebb korban az állami nyugdíjon felül más bevételi forrás is rendelkezésükre áll majd. Ezeknek a megtakarításoknak ma Magyarországon három típusa létezik.
Az Szja. törvényben szabályozott feltételek szerint olyan életbiztosítást nevezünk nyugdíjbiztosításnak, amely a biztosított szerződéskötéskor érvényes nyugdíjkorhatárának elérésekor (jelenleg 65 éves kor), vagy a saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzésekor (egy korábbi tényleges nyugdíjba vonuláskor, pl. nők 40 év munkaviszonnyal), vagy a 39%-ot meghaladó egészségkárosodása, vagy a halála esetén szolgáltat. A szolgáltatásokra a biztosított a jogosult, kivéve halál esetén, amely esetre egy vagy több kedvezményezett is megjelölhető, így nem kell a – gyakran hosszan elhúzódó – hagyatéki eljárás befejezéséig várni a biztosító szolgáltatására. Nyugdíjbiztosítás esetén fontos, hogy a futamidő végét a kötéskor érvényes nyugdíjkorhatár elérése határozza meg, akkor is, ha időközben ez változik.A nyugdíjbiztosítási szolgáltatások után nincs kamatadó és szocho fizetési kötelezettség.
Több típus választható, vannak befektetési egységekhez kötött és klasszikus nyugdíjbiztosítások. Általában rendszeres díjfizetésűek, de létezik egyszeri díjfizetésű nyugdíjbiztosítás is. Sok esetben a nyugdíjbiztosítás mellé elérhető egy olyan eseti számla is, ami után bár adójóváírásra nem leszel jogosult, de könnyen hozzányúlhatsz ezen a számlán lévő megtakarításodhoz , és a nyugdíjbiztosításod is megmarad. A nyugdíjbiztosítások kiegészíthetők további élet-, egészség- és balesetbiztosítási védelemmel, akár díjátvállalás szolgáltatással is.
Az önkéntes nyugdíjpénztár olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt és ezen időszak jövedelméből biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre.
Bankfiókok által forgalmazott olyan speciális értékpapírszámla, amelyre a befizetett összeg csak nyugdíj célra használható fel.
A kedvezmény az adóról való rendelkezés lehetőségét jelenti. Az állam minden évben támogatja azokat, akik gondoskodnak saját jövőjükről, és félretesznek öngondoskodási célokra. 2025-ben is akár 280 ezer forint állami támogatást is igénybe vehetünk adóvisszatérítés formájában. Az adóévben megfizetett összegek alapján a magánszemély szerződő a fizetendő személyi jövedelemadó terhére a kedvezményre jogosító szerződés(ek)re történő kiutalásról rendelkezhet.
A megjelölt összeget az adóévet követő évben az adóhatóság utalja az adott szerződésre. Lássuk, mennyi a nyugdíj-előtakarékossági formák esetében az igényelhető maximális adókedvezmény:
Nyugdíjbiztosítás: Az adóévben beérkezett összeg 20%-a, de maximum évi 130 000 Ft.
Önkéntes nyugdíjpénztár: Az adóévben beérkezett összeg 20%-a, de maximum évi 150 000 Ft.*
Nyugdíj-előtakarékossági számla: Az adóévben beérkezett összeg 20%-a, de maximum évi 100 000 Ft.
* Az éves maximum 150 000 Ft pénztári adójóváírásra az Egészségpénztárba és az Önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegek együttesen jogosítanak fel.
Ha valakinek a nyugdíjbiztosítás mellett önkéntes pénztári befizetései és/vagy nyugdíj-előtakarékossági számlája (NYESZ számla) is van, akkor együtt már akár 280 ezer forintot igényelhet vissza.
Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.
Nyugdíjbiztosítás: Biztosítónként változó. A Generali Biztosítónál rendszeres díjas megtakarítást általában havi 15 000 Ft-tól indíthatunk, új szerződések esetén .
Önkéntes nyugdíjpénztár: Pénztáranként változó, a Generalinál az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás már 8000 Ft/hónappal elindítható.
Nyugdíj-előtakarékosság számla: Nincs havonta előírt befizetendő összeg, csak a számlanyitásakor számíthat a szerződő egy előírt kezdő összeg befizetésére.
Mindenki a saját céljainak és élethelyzetének megfelelő mértékű öngondoskodási lehetőséget választhat. Fontos, hogy minél korábban elkezdődjön a megtakarítás, mert annál hosszabb idő áll rendelkezésre, hogy a kívánt összeg összegyűljön a nyugdíjba vonulásra.
Nyugdíjbiztosítás: Az adójóváírás érdekében 54 166 forint havi megtakarítási díjrész összeggel, azaz évi 650 000 forintos megtakarítási célú befizetéssel maximalizálhatjuk az adójóváírás mértékét.**
Önkéntes nyugdíjpénztár: Az adójóváírás érdekében 62 000 forint körüli havi összeggel, azaz évi 750 000 forintos befizetéssel maximalizálható az adójóváírás mértéke.**
Nyugdíj-előtakarékossági számla: Az adójóváírás érdekében 41 600 forint körüli havi összeggel, azaz évi 500 000 forintos befizetéssel maximalizálható az adójóváírás mértéke.
**Az éves maximális összeg elérésében szerepet játszhat eseti díj befizetés is .
Ha az önkéntes nyugdíjpénztárt választod, a befizetéshez különböző kockázati szintű befektetési portfóliók állnak rendelkezésedre. A portfólió részleteibe ugyan betekintést nyerhetsz, azonban az összetételére kevesebb ráhatással bírsz.
Ebben az esetben a megtakarításához az ügyfél állítja össze a befektetési portfólióját.
A nyugdíj megtakarítási lehetőségek közül
Nyugdíjbiztosítás esetén és az önkéntes nyugdíjpénztárnál egyösszegben, vagy járadék formájában történik a nyugdíjszolgáltatás. Aki pedig nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitott, az csak egyösszegben számíthat a nyugdíjszolgáltatásra.
Nyugdíjbiztosításnál (biztosítótól függően) igény szerint választható élet-, baleset- és egészségbiztosítási védelem, akár díjátvállalás szolgáltatás. Önkéntes nyugdíjpénztárnál a pénztártagok kedvező feltételekkel igényelhetnek tagi kölcsönt az aktuális nyugdíjszámla-egyenlegük 30%-áig.
A nyugdíj-előtakarékosság számla esetében azonban nincs ilyen szolgáltatás.
Míg a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár esetében lehetőség van halál esetére a kedvezményezett megjelölésére, addig a nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő összeg a törvényes örökösre ruházódik át.
Látható, hogy a nyugdíj-megtakarítási lehetőségek esetében mindegyiknél számíthat a szerződő adójóváírásra, lényeges különbségek inkább az alábbi tényezőkben vannak:
Fontos kiemelni, hogy ugyan a futamidő vége mind a három konstrukció esetében a nyugdíjkorhatárhoz kötött, azonban csak a nyugdíjbiztosítás az, ami a szerződéskötéskori korhatárt veszi figyelembe, a másik két lehetőség azonban a kifizetéskorit. Azaz ha emelik a nyugdíjkorhatárt, az ügyfél a megemelt életkorban számíthat a megtakarítása kifizetésére önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíj-előtakarékossági számla esetében.
Mindhárom lehetőségről elmondható, hogy akkor kifizetődő, ha még viszonylag sok, legalább 15-25 év van hátra a nyugdíjig, persze a legjobb az lenne, ha már az első fizetéstől elkezdődne a megtakarítás.
Azoknak ajánlott ilyen nyugdíj-megtakarítási lehetőségeket választani, akik elég fegyelmezettek és biztosan tudják, hogy a pénzre nyugdíjas korukig nem lesz szükségünk. Mert ha az ügyfél a szerződést előbb, nem nyugdíjcéllal szűnteti meg, akkor annak költségvonzata van: az addig kapott adójóváírások összegét 20%-al növelten kell visszafizetni.
Reméljük, a fenti összehasonlítás segítséget nyújt abban, hogy eldöntsük, milyen nyugdíj-előtakarékossági formát vagy formákat szeretnénk igénybe venni.
Ne habozzunk a döntésünkhöz segítséget kérni szakemberektől!
Összességében elmondható, hogy a befektetési egységekhez kötött, rendszeres díjfizetésű nyugdíjbiztosítási konstrukció előnye
The post Nyugdíj-előtakarékosság formáinak összehasonlítása: melyik lehet az ideális? appeared first on Generali Előrelátók Blog.