Talán most még távolinak tűnnek a nyugdíjas évek, egy dolgot azonban fontos szem előtt tartanod: ha szeretnéd időskorodban is fenntartani a megszokott életszínvonaladat, érdemes minél hamarabb elkezdened félretenni erre az időszakra. Lehet, hogy a nyugdíjrendszer első ránézésre meglehetősen bonyolult képet fest, de valójában egyáltalán nem az. Cikkünkben bemutatjuk, általában mik a nyugdíjrendszer pillérei, a hazai rendszer felépítését, és segítünk, hogy a lehető legtöbbet hozd ki a rendelkezésre álló lehetőségekből..
Tedd fel magadnak a kérdést: ugye nem akarsz életed végéig dolgozni? Az emberek általában azt tervezik, hogy az utolsó életszakaszukban nyugdíjba vonulnak, és kiélvezik a jól megérdemelt pihenést és szabadságot – utazgatnak, keresnek egy új hobbit, vagy egyszerűen csak több időt töltenek a családjukkal.
Ahhoz azonban, hogy a nyugdíjas időszak valóban a szabadságot jelentse, a megfelelő anyagi forrásoknak is rendelkezésre kell állniuk. Érdemes tehát neked is már most elgondolkoznod azon, mennyit kell félretenned a gondtalan nyugdíjas évek megalapozásához.
Az állam számos országban – köztük Magyarországon is – állami nyugdíjat biztosít azon állampolgárainak, akik aktív korukban befizették a kötelező járulékokat. Ennek az állami nyugdíjnak az összege azonban jellemzően nem elegendő ahhoz, hogy kényelmes életmódot tegyen lehetővé. Ha viszont kiegészíted egy nyugdíjcélú megtakarítással, akkor akár folytatni tudod a korábban megszokott életedet azután is, hogy lezárod a munkával töltött aktív éveidet.
A megfelelő összegű nyugdíj megszerzése már csak azért is egyre fontosabb kérdés, mert – a javuló munkakörülményeknek, a dohányzás visszaszorulásának és a jobb egészügyi ellátásnak köszönhetően – ma már tovább élünk, mint a korábbi generációk: a Világbank adatai alapján a globális várható élettartam az 1960 és 2020 között 51 évről 72 évre nőtt. Magyarországon a születéskor várható élettartam 2020-ban a férfiak esetében 72,2, a nők esetében 78,7 év volt.
A nyugdíj-finanszírozási problémák kezelésére a Világbank már 1994-ben kidolgozott egy ajánlást, melyben ismerteti a hárompilléres nyugdíjrendszert.
A három pillér azon alapul, hogy ki szervezi az adott rendszert:
A Világbank ajánlása szerint az első két pillérben kötelező lenne a részvétel, a harmadikban önkéntes. A rendszer lényege az állami felelősség csökkentése, az öngondoskodás kötelezővé tétele.
A struktúra első pillére az állami felosztó-kirovó rendszer, melynek célja a megélhetés minimális szintjét biztosító egységes, alanyi jogon járó, de alacsony összegű öregségi nyugdíj.
A második pillér egy minden aktív korú számára kötelező, a jövedelemmel összefüggő (a munkajövedelmet egységes arányú járulékkal terhelő) megtakarítási program, ami a nem állami kézben levő, de az állam által szigorúan szabályozott nyugdíjalapokon keresztül valósul meg.
A harmadik pillér az önkéntes alapon működő nyugdíj-előtakarékossági formákat foglalja magában.
Például az önkéntes nyugdíjpénztárak, életbiztosítási konstrukciók vagy egyéni megtakarítási számlák. Ezek finanszírozása az egyén nettó jövedelméből és/vagy megtakarításaiból történik. Ez a pillér lehetőséget biztosít az egyéni preferenciák szerinti nyugdíjcélú megtakarításra, és kiegészíti az első két pillérből származó jövedelmet.
Az egyes országokban a pillérek szerepe és jelentősége nagyon eltérő. Hollandiában vagy Nagy-Britanniában például a második pillérből származik a nyugdíjkifizetések többsége, míg Németországban szerepük lényegesen kisebb.
Nagy a különbség az egyes európai országok között abból a szempontból is, hogy a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekben való részvétel önkéntes vagy kötelező. Franciaországban például a részvételt az egyének számára törvény írja elő. Ezzel szemben például Ausztriában és Németországban teljesen önkéntes alapon működnek a második pillérben a nyugdíjrendszerek. A járulék- és tagdíjfizetésre jellemzően nincsenek általános szabályok, bár egyes országokban a kötelező kiegészítő rendszereknél törvényben szabályozzák a járulék mértékét.
A Világbank javaslata alapján 1998-ban Magyarországon is bevezették a hárompilléres nyugdíjrendszert azért, hogy biztosítsák a nyugdíjrendszer hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát és az egyéni öngondoskodás ösztönzését.
Az első pillére az állami felosztó-kirovó rendszer, ahol az aktív munkavállalók befizetéseiből fizetik a nyugdíjasok számára a nyugdíjat.
A második pillér a magánnyugdíjpénztár amely egy névre szóló, egyéni számlán gyűlő összeggel volt hivatott kiegészíteni az állami nyugdíjat (jelenleg már nem választható).
A harmadik pillért a létrehozásakor még csak az önkéntes nyugdíjpénztár jelentette (amit ma már a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla is kiegészít).
Miután 2011-ben a magánnyugdíjpénztárakat részben beolvasztották az állami, vagyis első pillérbe, a nyugdíjrendszer ma Magyarországon kétpilléres:
A három nyugdíj-előtakarékossági típust az állam 20%-os adóvisszatérítéssel támogatja. Ez a három az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és önkéntes nyugdíj-előtakarékossági számla.
Nyugdíjbiztosítás: Az adóévben beérkezett összeg 20%-a, de maximum évi 130 000 Ft.
Önkéntes nyugdíjpénztár: Az adóévben beérkezett összeg 20%-a, de maximum évi 150 000 Ft.*
Nyugdíj-előtakarékossági számla: Az adóévben beérkezett összeg 20%-a, de maximum évi 100 000 Ft.
Ha valakinek a nyugdíjbiztosítás mellett önkéntes pénztári befizetései és/vagy nyugdíj-előtakarékossági számlája (NYESZ számla) is van, akkor együtt már akár 280 ezer forintot igényelhet vissza.
Mivel a három előtakarékossági forma között további jelentős különbségek mutatkoznak, és a kínálat is meglehetősen széles a piacon, érdemes körültekintően tájékozódni, hogy az igényeinknek leginkább megfelelőt tudjuk kiválasztani.
Mindannyiunkat foglalkoztat, hogy jelenlegi fizetésünk alapján mekkora nyugdíjra számíthatunk majd. Természetesen ezt inkább megbecsülni lehet, mintsem pontosan kiszámolni, de érdemes utánajárni, milyen összeggel számolhatunk majd.
Hogy mennyi lesz a nyugdíjunk, azt alapvetően két adat határozza meg:
Egy húsz-harminc évvel ezelőtt szerzett, néhány ezer forintos havi jövedelem azonban szám szerinti értékében nem mérhető össze egy idei fizetéssel.
1988-ban például a havi átlagkereset 9000 Ft körüli összeg volt. Ezért hozták létre az úgynevezett valorizációs szorzókat, amelyet minden év márciusában aktualizálnak. A jelenlegi nyugdíjtörvény értelmében a nyugdíjba vonulás éve előtti években szerzett jövedelmet a valorizációs szorzók segítségével kell hozzáigazítani a tárgyévi jövedelem reálértékéhez.
Ezek azonban csak egyszerűsített nyugdíjszámítások, a valódi elv ennél sokkal bonyolultabb,
a nyugdíj pontos összegét rengeteg tényező befolyásolhatja.
Az viszont jól látszik, hogy a jelenleg nyugdíjba vonulók a havi nettó átlag életpálya-keresetük körülbelül 60-70%-át kapják meg nyugdíjként. Ebből is leszűrhető, hogy mindenképpen érdemes minél hamarabb valamilyen formájú megtakarításba belekezdeni.
Távolinak tűnhet, de érdemes már fiatalon elkezdeni félretenni nyugdíjas éveinkre. Minél hamarabb belevágsz a takarékoskodásba, annál több időd lesz elérni a megtakarítási célodat. Tehát annál nagyobb az esélyed arra, hogy ténylegesen összegyűjtsd a szükséges tartalékot.
Ráadásul ha időben elkezdesz foglalkozni a takarékoskodással, annak más előnyei is vannak: adott esetben a munkáltatói hozzájárulások is hosszabb időn keresztül tudnak felhalmozódni, valamint a nagyobb időtávnak köszönhetően elég lehet, ha havonta csak kisebb összegeket teszel félre (ezáltal pedig kevésbé terheled a jelenlegi költségvetésedet), és természetesen hosszú távon a kamatos kamat hatása is felbecsülhetetlen.
A megfelelő megtakarítási forma kiválasztása mellett pedig érdemes olyan nyugdíjbiztosítást is kötni, amely akár nem várt esemény (pl. baleset) bekövetkezésekor is biztonságot nyújt neked és családodnak.
* Az éves maximum 150 000 Ft pénztári adójóváírásra az Egészségpénztárba és az Önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegek együttesen jogosítanak fel.
![]()
The post Érthető útmutató a nyugdíjrendszer megértéséhez appeared first on Generali Előrelátók Blog.