Az előrelátó tulajdonosok és lakóközösségek otthon-, illetve társasházi biztosításokat kötnek, felkészülve a nem várt káreseményekre. Ám fontos tudni: önmagában a társasház biztosítás megléte még nem garancia arra, hogy kár esetén a helyreállításhoz, felújításhoz szükséges teljes költség fedezete rendelkezésre is fog állni. Lássuk, mire is érdemes figyelni, hogy elmondhassuk: megtaláltuk a megfelelő társasház-biztosítást.

Ha érdekelnek a Generali Házőrző többlakásos épületbiztosítás részletei, töltsd ki az alábbi űrlapot, és tanácsadó kollégáink hamarosan visszahívnak!

Válaszd a Házőrző többlakásos épületbiztosításunkat 2023. február 1. és 2023. augusztus 31. között, és részesülj biztosítási védelemben két hónap díjának megfelelő kedvezménnyel!

Érdekelnek a témával kapcsolatos biztosítási megoldásaink?
Töltsd ki az alábbi űrlapot!

Hozzájárulok a fent megadott személyes adataimnak direkt marketing célú
kezeléséhez. Kijelentem, hogy hozzájárulásomat önkéntesen, az Adatkezelési
Tájékoztató
– különösen annak
a közvetlen üzletszerzési célú adatkezelésekre vonatkozó pontja – szerinti megfelelő
tájékoztatás
birtokában tettem meg.

Bővebben


1. Alapkockázatok, amikre fedezetet nyújt a társasház biztosítás

Először is nagyon fontos tisztázni azt, pontosan milyen alapkockázatokra nyújt fedezetet a társasház biztosítás, illetve melyek azok a vagyontárgyak, amik biztosítottak – és melyek azok, amik kimaradnak ebből.

A biztosítási konstrukciók felépítése általában áttekinthető:

a fedezetek a kötelező alapkockázatokon túlmenően kiegészítő elemeket is tartalmaznak.

Ezen kiegészítő kockázatok célja, hogy lakóközösségre szabott, rugalmasan kialakított fedezetet biztosítsanak. Ha például az épületben nincs lift, akkor egy felvonó biztosításra nincs szükség. Ha a lakóközösség nem rendelkezik napelemmel, akkor ennek fedezetbe vonása értelmetlen.

Az alapkockázatok összeállítására jellemző, hogy szinte minden épületnél a rendszerint előforduló kárveszélyekre nyújtsanak fedezetet, amelyek a teljesség igénye nélkül a következők:

Tűzkockázatok (tűz, robbanás, villámcsapás)
Elemi károk (vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földcsuszamlás, kőomlás)
Katasztrófa kockázatok (árvíz, földrengés)
Vízkár (csőtörés, csőrepedés, csőszétcsúszás stb.)
Üvegtörés
Betöréses lopás, rongálás, rablás

A különböző biztosítótársaságok a feltételeikben pontosan leírják, mely fogalmakon mit értenek – ezek többnyire egységesek az egész piacra vonatkozóan. Emellett a biztosítók beépíthetnek a kockázatokhoz önrészeket, kizárásokat. Ezek ismerete fontos, hiszen a kártérítést jelentősen befolyásolhatják.

A biztosított vagyontárgyak alatt általában az épület falait, a nyílászárókat, az üvegeket értjük, de ide tartoznak az épületgépészet elemei is, többek között a vízvezetékek, illetve a fűtésre, hűtésre szolgáló berendezések, elektromos vezetékek, kapcsolók. Ezek teljesen mindegy, hogy közös vagy külön tulajdonban állnak.

2. Ingóságok biztosítása

A többlakásos épületbiztosításon túl szükséges az is, hogy a lakók biztosítsák ingóságaikat. Egy háztartásban az általános háztartási ingóságokon kívül lehet pl. képző-, iparművészeti alkotás, nagy értékű híradástechnikai, szórakoztató elektronikai készülékek, hangszerek, hobbi eszközök.

Ezek biztosítására általában külön lakásbiztosítást (ingóságbiztosítást) kell kötni,

azonban lehet a piacon olyan többlakásos épületbiztosítást is találni, amelyhez köthető kollektív ingóságfedezet, amely minimális fedezetet nyújt az épület összes lakásában található ingóságokra is.

A kollektív ingóságbiztosítás az alapkockázatoknál felsorolt veszélynemekre nyújt fedezetet,  általában limitált biztosítási összegekre. A lakóközösség szempontjából is fontos, hogy a tagjai – a szomszédok – az őket érintő ingóság károk esetén is „fizetőképesek” maradjanak, már csak a közös költség befizetése miatt is. Így érdemes meggondolni az említett kiegészítés megkötését.

3. Káresemények, amiket az egyik lakó a másiknak okoz

A társasház biztosítások kapcsán fontos az is, hogy felelősségbiztosítás kiegészítőket minden megfelelően megkötött biztosítás tartamazzon. De mit is jelent ez pontosan?

Fontos, hogy ne csak olyan felelősségbiztosítással rendelkezzen a lakóközösség, ahol a fedezet azokra a károkra terjed ki, amit a lakóközösség  a lakókon kívül álló harmadik személynek okoz, és amelyekért a jogszabályok alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik, hanem legyen úgynevezett  kiterjesztett, bővített felelősségbiztosítása is.

Ez a kiegészítő azokra a felelősségi káreseményekre is kiterjed, melyeket az egyik lakó a másiknak okoz, és egyébként az épületbiztosítás ezt nem fedezi.

Pl. leáztatás esetén az ingóság is károsodik.

Ha nincs kollektív ingóságbiztosítás, akkor a kárrendezés csak felelősség alapon működhet, hiszen az ingóságok nem biztosított vagyontárgyak. Persze ha a károsult rendelkezik önálló ingóságbiztosítással, akkor ez nem jelent problémát.

4. Társasház biztosítás: kiegészítő fedezetek

A kiegészítő biztosítások, mini csomagok a konstrukció rugalmasságát mutatják – igény szerint állíthatók össze. Kiterjedhetnek

a napelemekre,
elektromos gépkocsi töltőkre,
kazán-, lift; géptörésre,
kaputelefonok, postaládák rongálására,
falazat összefestésre,
vízóra elfagyására,
dísznövények rongálására, lopására, de még a darázsirtás költségeire is.

Persze, csak ha van igény rá, akkor kell megkötni, hiszen ellentétben az alapkockázatokkal, ezek nem kötelező elemek, hanem azok az extrák, melyek a széleskörű biztosítási védelmet kívánják szolgálni. Viszont, ha nem kerülnek megkötésre, akkor az általuk egyébként fedezett károkat is ki kell gazdálkodni a közös költségből.

5. A biztosítási összeg megválasztása nagyon lényeges

A biztosítási összeg megválasztása kulcskérdés az értékálló biztosítás kötéséhez. A jogszabályok definiálnak olyan fogalmakat, mint az alulbiztosítás és túlbiztosítás.

A túlbiztosítás azt jelenti, hogy az épületünk biztosítási összege meghaladja a biztosított vagyontárgy értékét, például az újraépítési költséget. Mivel a biztosítók a biztosítási összegből számolják a díjat, így nem nehéz kitalálni, hogy több díjat fog a lakóközösség fizetni, mint amennyit egyébként kellene, ugyanakkor a károk rendezésénél nem lesz emiatt több a kártérítés.

Az alulbiztosítás lényegét fontos megérteni, ugyanis egy megfelelően megkötött biztosítást is nagyon gyorsan el lehet rontani például az értékkövetés elutasításával. Lássunk egy példát: a cikk írásakor a ’90-es években tapasztalt inflációval szembesülünk, 2022-ben az építőipar termelői árindexei 20% fölöttiek.

Ez azért fontos, mert az épületeink újraépítési (nem forgalmi!) értéke is ennyivel emelkedik. Ezt a biztosítók megpróbálják követni, és évente megemelik a biztosítási összeget. Ha ezt nem fogadjuk el, bennünket sem kerül el az alulbiztosítás. A legtöbb biztosító a díjkalkulációnál javasol újraépítési egységárakat az épületek biztosítási összegének megállapításához, így ezek, ill. az értékkövetések elfogadásával járunk el felelősen.

6. Nézzünk utána a kárrendezési gyakorlatának!

A biztosítási szerződés egyfajta ”ígérvény”: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a befizetett díj ellenében a biztosítási feltételeknek megfelelő szolgáltatást nyújtja. Az alapszolgáltatás értelemszerűen a károk helyreállítását fedező összeg kifizetése. De csak ez önmagában még nem jelenti, hogy megfelelő biztosítást kötöttünk.

Fontos, hogy a kárrendezés gyors, ügyfélcentrikus, és a károsult szempontjából kényelmes legyen.

Egyes biztosítók pl. un. real time kárrendezésre is képesek, mely azt jelenti, hogy a kárfelmérés elektronikus felületen pl. tablet-en történik, így a kárösszeg kiszámolását és elfogadását követően másodperceken belül a károsult bankszámlájára kerülhet az összeg.

De kisebb, ún. bagatell károk esetében lehetőség van videós kárrendezésre, amikor a kárszakértő nincs jelen a helyszínen, csak a károsult okostelefonjának kameráján keresztül tekinti meg a károsodott épületrészeket.
Egy jó biztosításnál többek között érdemes ezeket a kényelmi szempontokat is figyelembe venni.

7. Sokat segít a kárrendezés nyomon követése

A biztosítások megkötésére, módosítására, károk bejelentésére, ezek nyomon követésére, kárelőzmények megtekintésére több biztosítónál elektronikus felületek állnak rendelkezésre.

Amennyiben szeretnénk, hogy a közös képviselethez tartozó összes adott biztosítónál lévő szerződést lássuk egy könnyen kezelhető, mobilra is optimalizált képernyőn, akkor ma már erre is van lehetősége a házat képviselő megbízottnak. A kívánt szerződésre kattintva a károkat akár 10 évre visszamenőleg is megtekintheti.

The post A megfelelő társasház-biztosítás 7 ismérve appeared first on Generali Előrelátók Blog.

Bejelentkezés