A növekvő infláció az élet minden területére kihat: nőnek többek között az alkatrészek, az építőanyagok árai, de drágul az energia, a munkabérek költsége is magasabb, és emelkednek az alapanyagárak is.
„Az ipari belföldi termelői árak 2015. óta például 32 %-kal, az előző évhez képest 17 %-kal növekedtek. Az építőanyag piacon 2022-re a korábbiaknál eleve magasabb, átlagosan 10-15 százalékos áremelkedést jeleztek előre a januárban látható gyártói szándékok alapján, ehhez képest már március közepén 15-25 százalékkal kerültek többe az építőanyagok, mint tavaly. Az építkezések átlagos anyagköltsége január óta összességében mintegy 20 százalékkal drágult, de egyes kategóriák áremelkedése hamarosan eléri a 30 százalékot is” – írja a MABISZ. [TLB1]
Ezek az áremelkedések pedig természetesen kihatással vannak a károk utáni helyreállítási költségekre, így,
ha nincs aktualizálva a biztosítás, könnyen előfordulhat, hogy a kártérítés kevés lesz a vagyontárgy pótlásához vagy helyreállításához.
Az alulbiztosítás témája jelenleg aktuálisabb, mint hinnénk, és nem csak a magánszemélyek számára: a kkv szektor is komolyan érintett, hiszen az egyre növekvő infláció következményeként, egy esetleges káreseménykor jelentős pénzösszegtől eshetnek el a vállalkozások egy nem aktualizált biztosítás esetén.
A MABISZ legfrissebb alulbiztosítottsági tájékoztatója alapján összeszedtük, mely szempontokra kellene kiemelten figyelni a téma kapcsán a kis és középvállalkozásoknak.
„Az alulbiztosítás, az az, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, igen gyakran fordul elő mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetén az egész világon.
A biztosítási összeg a biztosító által kár esetén (a biztosítási időszakban bekövetkező több biztosítási esemény esetén is) kifizethető legmagasabb összeg, a vagyontárgy tényleges -újrabeszerzési, újraépítési – értéke pedig az az összeg, amelyre a biztosításnak szólnia kell. Könnyen belátható, hogy a biztosítási összegnek és a vagyontárgy tényleges értékének egyeznie kell.
Az alulbiztosítás következménye az ún. pro rata (aránylagos) kártérítés, amikor a biztosított (károsult) a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól, így a helyreállítás a biztosító szolgáltatásából csak részlegesen lehetséges” – áll a Mabisz tájékoztatójában.
Ha megtörtént a káresemény, és a biztosító az alulbiztosítottság miatt csak a kár egy részét fizeti ki, akkor a hiányzó összeget – amennyiben fontosnak tartjuk a helyreállítást – bankhitelből vagy saját forrásból pótolhatjuk. Ilyen esetekre a lakás- és társasházbiztosítások esetén szerződéskötéskor a biztosítók általában felajánlják azt a minimális biztosítási összeget, amivel, ha az ügyfél egyetért, a legtöbb esetben mentesül az alulbiztosítottság következményei alól.
Vállalati biztosításoknál azonban általában nincs ilyen biztosítói felajánlás – épp ezért kiemelten fontos foglalkozni a vállalati biztosítások alulbiztosítottságával.
A Generali viszont a Vagyonőr vállalati vagyonbiztosítás megkötésekor javasol olyan épület értéket, amely mellett nem vizsgál alulbiztosítottságot egy esetleges részkárnál, azaz nem alkalmaz pro rata kártérítést.
A fenti példánál maradva az pedig jól látható, ha az épület teljesen leég, akkor 100 000 000 Ft-t kell saját erőből megfinanszíroznia a biztosítottnak az üzem újraépítésénél.
A Magyar Biztosítók Szövetsége kiemeli, nagyon fontos, hogy a biztosítási összeget külön kell meghatározni az épületekre és külön az egyes ingóság csoportokra, telephelyenkénti bontásban, a biztosítási összegek pedig a kárrendezéskor külön-külön értékelendők.
Az eszközökre, gépekre a biztosítási összeget pedig úgy kell meghatározni, hogy a biztosítási összeg egyenlő legyen ezek újrabeszerzési értékével.
Gyakran vezet alulbiztosításhoz az is, amikor egy gép vagy berendezés biztosítási összegének meghatározásánál az ügyfelek az EURO-ban vagy más devizában meghatározott vételárat egyszerűen forintra váltják.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a biztosítási összegnek tartalmaznia kell a beszerzéshez kapcsolódó költségeket is (pl. fuvarköltség, vám…). Ezek hiányában ugyanis előfordulhat, hogy a szerződés megkötésekor alulbiztosított lesz a berendezés.
A kis és középvállalkozások számára lényeges kérdés még a készletek biztosítása: itt a biztosítási összeg többnyire a készletek biztosítási év során előforduló legmagasabb értéke beszerzési vagy újraelőállítási értéken.
Ha ez az érték az infláció hatására növekszik, a teljes biztosítottság érdekében le kell követni azt a biztosítási összegben is.
A MABISZ az alulbiztosításokkal kapcsolatos nehézségek kezelése érdekében azt javasolja, érdemes keresni a piacon olyan, kisvállalkozásokra köthető biztosítást, ahol a biztosító felajánlja az alkalmazandó biztosítási összeget, melynek elfogadása és a szerződés rendszeres indexálása esetén a biztosító nem alkalmazza az alulbiztosítás szabályait, ahogy ez a Generali Vagyonőr termékénél is működik.
Emellett hasznos még az előgondoskodás is: ez azt a biztosítási tartalékot jelenti, amely összeg erejéig a biztosító fedezetet vállal(hat)az évközbeni, akár az áremelkedések hatására történt értéknövekményekre is. Ez a fedezet segítség lehet alulbiztosítottság esetén, ezért érdemes beépíteni a biztosítási szerződésbe.
Fontos kiemelni, hogy a biztosító a javasolt összeget a piaci átlaghoz igazítja, ezért, ha a vállalkozás az átlagostól drágább kivitelű épülettel rendelkezik, akkor is érdemes az ajánlottól magasabb biztosítási összeget választani.
A biztosítók évente javaslatot tesznek az úgynevezett index levélben a biztosítás értékkövetésére. Ezt a javaslatot minden évben szükséges elfogadni az alulbiztosítottság elkerülése érdekében.
Ezen kívül, ha bármilyen nagyobb beruházás történik vagy új tevékenységbe kezd a cég, szintén gondolni kell a biztosítás felülvizsgálatára, hogy a biztosított vagyontárgyak megfelelő biztosítási védelemben részesüljenek és minden szükséges kockázatra fedezetet nyújtson a biztosítás.
Illetve, ha nagyon magas az infláció, akkor is érdemes megkeresni a biztosítót és átnézni a biztosítási összegeket, hogy az folyamatosan megfeleljen a vagyontárgyak tényleges értékének. A biztosítási összeg emelkedése a biztosítási díjak emelkedését vonja maga után, ami sok ügyfelet elriaszt a biztosítási összeg emelésétől.
Erre is van azonban megoldás. Egy magasabb önrész választásával mérsékelni lehet a díjnövekedést, viszont kár esetén a biztosításunk fedezetet fog adni a teljes kárra. Ezért érdemes végiggondolni, hogy egy alulbiztosított szerződés alapján járó elégtelen kártérítés éri-e meg jobban vagy az, ha a biztosítási díj növekedése miatt relatíve kisebb összegű többletkiadást realizálunk.
S mit tegyünk, ha felmerül bennünk a kétség, hogy alulbiztosított a szerződésünk? Keressük meg biztosításközvetítőnket, és beszéljük át vele a módosításra vonatkozó lehetőségeket.
The post Hogyan hat az infláció a biztosítási védelemre? appeared first on Generali Előrelátók Blog.