A Magyar Biztosítók Szövetségének tájékoztatásából kiderül, hogy a magyarok nagy részére nem jellemző a nyugdíjmegtakarítás. Mint írják, egy 16 országra kiterjedő kutatás szerint a hazai lakosság közel fele nem rendelkezik semmiféle kiegészítő nyugdíjmegtakarítással. Azok körében, akik félretesznek erre a célra, népszerű a nyugdíjbiztosítás, döntő többségük pedig él az adóvisszatérítés lehetőségével is.

Téged is érdekelnek a nyugdíjbiztosítási megoldások? Kíváncsi vagy, milyen megtakarítási és biztosítási lehetőségek állnak rendelkezésedre? Szeretnél felkészülni az időskorodra és a nyugdíjas éveidre? Töltsd ki az alábbi űrlapot, és kollégáink segítenek megtalálni a számodra megfelelő megoldást!

Érdekelnek a témával kapcsolatos biztosítási megoldásaink?
Töltsd ki az alábbi űrlapot!

Hozzájárulok a fent megadott személyes adataimnak direkt marketing célú
kezeléséhez. Kijelentem, hogy hozzájárulásomat önkéntesen, az Adatkezelési
Tájékoztató
– különösen annak
a közvetlen üzletszerzési célú adatkezelésekre vonatkozó pontja – szerinti megfelelő
tájékoztatás
birtokában tettem meg.

Bővebben


Nyugdíjmegtakarítás: 48%-nak nincs tartaléka

A MABISZ közleményéből kiderül, hogy az Insurance Europe (az európai biztosítók szervezete) idén is megkérdezte az európai polgárokat a nyugdíjmegtakarítás témájáról: 16 országból összesen 16 ezer résztvevőtől gyűjtötték be a válaszokat.

Mint írják, a válaszadók mindössze 38%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs semmilyen kiegészítő nyugdíjmegtakarítás a biztosítási portfóliójában. Ennek a kategóriának a 30%-a érzi úgy, hogy ezt nem tudja megengedni magának, míg 55%-uk tervezi a közeljövőben, hogy belevág egy nyugdíj célú megtakarításba.

Vagy legalábbis érdeklődik, csak úgy érzi, nincs elég információja a lehetőségekről.

A magyarországi válaszadóknak az átlagnál jóval nagyobb, 48%-a nem rendelkezik ilyen tartalékokkal.

Nyugdíjmegtakarítás és a koronavírus

A felmérésben az európaiak ötöde mondta azt, hogy a koronavírus okozta járvány hatással volt a nyugdíjmegtakarításaira. A magyarok esetében ez 30% volt. A legtöbben inkább csökkentették rendszeres befizetéseiket, vagy elhalasztották azok tervezett megkezdését.

Mindössze 3 százaléknyian adták fel terveiket: épp olyan arányban, mint amennyien növelték félretett összegeik nagyságát. Ezzel a magyarok a vizsgált európai mezőny középső harmadában helyezkednek el – tájékoztat a Szövetség.

A görögök, a portugálok, valamint az írek életében nyugdíjmegtakarítás tekintetében jóval nagyobb hatása volt a pandémiának. A jelentős eltérések a felmérés készítői szerint az állami támogatások különbözőségével magyarázhatók, valamint, hogy

a helyi szabályozások engednek-e nyugdíj előtti hozzáférést a megtakarításokhoz.

Alacsony a kockázatvállalási hajlandóság

A hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága igen alacsony. Az európai válaszadók 83%-a biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, és csak 17% vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná.

A magyarok az átlagnál is óvatosabbak: 85% menne biztosra.

A kifizetéseket illetően kirajzolódik, hogy Európa-szerte milyen meghatározó szerepe van a pénzügyi tudatosságra nevelésnek a helyes döntések meghozatalában. Amikor általánosságban tették fel a kérdést, ki hogyan szeretné megkapni a megtakarítását,

a válaszadók 43%-a az éves járadékot részesítette előnyben,
20% vette volna fel a teljes összeget egyben,
további 37% valamilyen rugalmas hozzáférést választott volna.

De amikor úgy hangzott a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuláskor nagyságrendileg 18 millió forintnak megfelelő euróösszeget szeretne-e kézhez kapni, vagy inkább élete végéig évi körülbelül 900 000 forintnyit, akkor már 54%választotta az egyösszegű kifizetést.

Összegzésében az Insurance Europe is arra hívja fel a figyelmet, hogy

a pénzügyi edukációnak nagy szerepe van a reális nyugdíjtervek kialakításában.

Ha nyugdíjmegtakarítás, akkor nyugdíjbiztosítás

A fogyasztók nagymértékben nyitottak a biztosítók által hagyományosan kínált pénzügyi garanciákra a nyugdíjmegtakarítás idő előtti felélésével szemben – írja a MABISZ, majd hozzáteszi, hogy az előrejelzések szerint 2080-ra csaknem megkétszereződik a 65 év felettiek, illetve a 20-64 közötti korosztályok aránya – az utóbbiak rovására.

Idehaza az öngondoskodás keretei között egyre többen választják a nyugdíjbiztosításokat. Az MNB adatai szerint 2021 harmadik negyedévének végén a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 400 ezret, míg az egyszeri díjasoké meghaladta az ötezret.

Adókedvezmény a nyugdíjbiztosítás után

Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után.

Ez a befizetések 20%-a, de maximum 130 000 Forint.

A kedvezmény kezelésének módja is az öngondoskodást segíti, hiszen az adóból visszajáró összeget az adóhivatal a biztosítónál vezetett számlára utalja, ezzel is növelve az időskori megtakarítás összegét.

Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

Mi kell a maximális adókedvezmény eléréséhez?

A maximális adókedvezmény eléréséhez az kell, hogy a tárgyévben történő díjbefizetések összege legalább 650 000 forint legyen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő.

A 2020-as adóévre vonatkozóan több, mint 312 ezren éltek az adóvisszatérítés lehetőségével, közel 15,3 milliárd forint összegben. Ez fejenként átlagosan közel 49 ezer forint adókedvezményt jelentett, szemben az öt évvel korábbi 44 ezerrel.

Szja-visszatérítés 2022

Mint ismeretes, a gyermeket nevelő szülők jövő év elején visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét, legfeljebb az átlagjövedelemig. Ez jövőre akár lökést is adhat az öngondoskodásnak, hiszen az szja-visszatérítés ugyanúgy gyarapíthatja a nyugdíjmegtakarítás mértékét, mint eddig.

Mindössze annyi a különbség, hogy az adó-visszatérítés összege nem automatikusan érkezik az öngondoskodási számlára, hanem a megtakarítónak kell egy eseti befizetéssel elhelyeznie. Ebben az esetben is jár a befizetések utáni 20%-os adóvisszatérítés. Ezek alapján

jövőre akár még többen is maximalizálhatják a nyugdíjcélú megtakarítások után kapható adójóváírást.

The post A magyarok felének nincs semmilyen nyugdíjmegtakarítása appeared first on Generali Előrelátók Blog.

Bejelentkezés